A késői gyermekágy

A hormonális változások még sokáig zajlanak. Sok nő hőhullámokat és éjszakai izzadást tapasztal akár hónapokig is. Nyolc hétig a házimunkát akkor is a minimumra kell szorítani, ha a vérzés egyre csökken, a gátseb sem fáj már annyira, s a kisbabával való foglalkozás sem tűnik fárasztónak. De hogy a lakás se süllyedjen el a káoszban, az „egy akció naponta" elv sok szülőnél bevált. Mindennap csak egy kis feladatot kell elvégezni. Így például egyik nap csak a nappalit kell kiporszívózni, mást nem szabad csinálni. A következő nap a munkafelületet kell lemosni a konyhában. Egy nappal később a fürdőkád és mosdó kerül sorra stb. Ezek a tevékenységek önmagukban nem igényelnek sok időt, mégis azt az érzést adják az anyának és apának, hogy a nagy változás közepette is kézben tartják a dolgokat.

Az anya medencetájékát az első hat hétben nagyon kell kímélni. „Ebben az időszakban nem szabad semmi nehezet emelni, sem a kisbabát az autós gyermekülésbe, sem a ruháskosarat, sem italrekeszt, sem bevásárlószatyrot" – hangsúlyozza a bába-természetgyógyász Judith Kulesza. Ha ezt nem tartjuk be, inkontinencia a lehetséges következmény. S ez érvényes a császárral szült nőkre is. A helyreállító gimnasztika leghamarabb a hatodik hét után kerülhet szóba, amikor is a medence passzív edzéséről van szó.  „Csak három hónap után szabad a nőnek célzottan a hasát edzenie" – mondja a szüléskísérő. Aki rögtön a kedvenc sportjával szeretne kezdeni, az gondoljon a medencéjére. Az olyan sportok, mint a jogging, lovaglás vagy trambulinugrás, nagyon megterhelik a medencét az első hónapokban.

Szex és védekezés

A természeti népeknél a férfi egyáltalán nem mehet a gyermekágyas közelébe. Új-Guineában a gyermekágyas időszak után még hosszú hónapokig élnek a nők gyermekükkel külön, a számukra kialakított nőházban. De a társadalomba való visszatérésük után is még egy évig a szex tabu. Csak így lehetséges, hogy a nőnek szülés után elegendő ideje legyen kipihenni magát, s érzelmileg a kisbabára tudjon koncentrálni. S így egyúttal azt is megakadályozzák, hogy a várandósságot rövid időn belül egy másik kövesse. Ilyen sokáig nyugati társadalmunkban természetesen a párok nem akarnak várni. De nálunk is természetes, ha szülés után a nő még sokáig nem kívánja a szexuális életet, hiszen érzelmileg teljes egészében a babára koncentrál. „Ha a nő szeretné, s a vérzés megszűnt, akkor megengedett az szerelmeskedés" – mondja a bába. Ez 10-14 nap után következhet be, amikor a méhben már egyfajta védőréteg képződött. Ami ezután folyik, az inkább már sebváladék, és nem vér. „Fontos azonban, hogy a férfi különösen ügyeljen a higiéniára, minden érintkezés előtt mosakodjon meg alaposan, a fityma alatt is."

Védekezni kezdettől fogva kell, még kizárólagos szoptatás esetén is. „Ha két szoptatás között 3-4 óra telik el, úgy le tud csökkeni a tejképző prolaktin hormon, hogy bekövetkezhet a peteérés" – mondja a bába. Mivel a peteérés a szülés utáni első menstruáció előtt már bekövetkezik, védekezni kell a kismamának, még mielőtt visszaáll a ciklusa. A védekezésre legalkalmasabb a gumi óvszer, vagy esetleg olyan fogamzásgátló gyógyszer, melyet szoptatáskor is lehet szedni.

A későbbi gyermekágyi szakaszban is igénybe vehető a bába utógondozása. Németországban nyolc hétig fordulhat hozzá a kismama anélkül, hogy bármi költség terhelné.

Még csak „baby blues" vagy már gyermekágyi depresszió?

A szülést követő napokban a kismamák lelkileg sokkal érzékenyebbek, mint máskor. Ennek részben hormonális okai vannak. A megnövekedett érzékenységnek azonban fontos funkciója van: „Ez teszi a nőt a kisbaba igényei iránt érzékenyebbé, hogy szoros kapcsolat alakuljon ki a baba és a mama között" – mondja a szakember. Az érzékenységgel viszont nem kell szomorúságnak párosulnia. „A nők ezeket a napokat inkább 'üvöltős napoknak' érzik, főképp ha kórházban, és nem ambulánsan szültek." – mondja Kulesza. A kórház személytelen atmoszférája és a baba „elvétele" lehetnek elsősorban azok az okok, melyek megindítják a könnyeket.

Később gyakran kerülnek a nők olyan lelkiállapotba – napokkal, hetekkel, vagy akár hónapokkal a szülés után –, hogy segítségre szorulnak. Előfordulhat gyermekágyi depresszió, mely egy önálló és komolyan veendő betegség, s nem összekeverendő a „baby-blues"-zal. „Ha a kismama feltűnően máshogy viselkedik, mint a megszokott, különösen figyelmesnek kell vele lennie a környezetének" – tanácsolja a bába.

Jel lehet a túlzott félelem, megfejelve a gyermek túlzott óvásával. De jel lehet a túlzott passzivitás, állandó tépelődés, egykedvűség, s annak az érzése, hogy nem tudja szeretni a gyermekét. „Fontos, hogy a partner figyelmes legyen, mert a kismama a saját depresszióját többnyire nem veszi észre." Enyhébb esetekben a bába beszélgetéssel, vagy természetgyógyászati módszerekkel megpróbálkozhat az orvoslással, de ha erősebbek a tünetek, pszichiáterhez kell fordulni, mert ilyenkor nem ritkán fenyeget az öngyilkosság veszélye is.

Anélkül, hogy depresszió lépne fel, sok nőnek van problémája a szülés után. Nem ritkán a kötődés nem úgy alakul, ahogy elképzelték. Talán sokáig tartott a szülés, fogót, vákuumot vagy császármetszést kellett alkalmazni, esetleg a baba sincs jól az első napokban. Az ilyen élmények feldolgozásához idő kell. Többnyire segít a barátnőkkel, vagy már szült nőkkel való beszélgetés a szülésről. S jó alkalmakat teremtenek erre a baba-mama klubok, babamasszázs-tanfolyamok. Ezeken a helyeken olyan anyák találkoznak, akik nagyjából ugyanabban az időben szültek, s valószínűleg örülnek az alkalomnak, hogy megbeszélhetik egymással élményeiket.

(Vége.)

Gabrielle Möller

Fordította: Győrfy Anikó

Forrás: Urbia.de • Magazin • Wochenbett – eine besondere Zeit